Gyártók szerint



 


Illatos víz története

fejlec_2_570

Ami egykor úri kiváltság volt, mára minden nőnek természetes... 

Illatok hatása testre, lélekre és szellemre nem a 20. század felfedezése, előszeretettel használtál már az ókorban is  a görög, római, egyiptomi, perzsa és az ázsiai népek.

A parfüm szó a latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "füstön át", vagy "füst révén", ugyanis a parfüm régi formája nem volt más, mint az illatos füst (tömjén), amelyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.

Az első parfümfajta (tömjén) után megjelentek az illatos vizek, melyeket a gazdag házak "urai" használtak, nem csak illatosításra, de a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellenszereként is, sőt akik tehették, illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is.

A parfüm kialakulásának korai írásai szerint a XVI. században élő, híres olasz illatszerész, Mauritius Frangipani oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat, így őt tekinthetjük a mai parfüm szülőatyjának.

A 20. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jöttek a többjegyű virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, másfelől a kémikusok szintetikus alapanyagokat állítottak elő.

1921-ben jött Coco Chanel és a  No. 5, mellyel új fejezetet nyitott a parfümkreációk világában. Eme nedű olyan, mint "az összes nő illata", mérföldkőnek számít a parfümtörténelemben: ezután az összes illatszert úgy emlegetik, mint a No. 5 előtti és utáni kreációt.

Teltek az évek, újabb és újabb illatkompozíciók jelentek meg. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetikus párjukkal.
Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak. A parfümgyártás ipari méreteket öltött, mely leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb réteg igényét elégítse ki.

Szerencsére mindmáig maradtak olyan parfümházak, ahol mellőzik a szintetikus anyagok használatát, és természetes alapanyagokból készülő, gyakran meglehetősen egyedi parfümöket készítenek – melyek nem próbálják izzadságosan követni a tömegigényt. Ez persze annak is köszönhető, hogy eme parfümházak nem kötik meg illatkreátoraik kezét, akik így jóval szabadabban készíthetnek olyan termékeket, melyek egy nagyságrenddel kifinomultabbak kommersz társaiknál.

A parfümhasználat 6 szabálya

A parfümöt soha ne ruhára fújjuk, mert igazi illata csak testünkön tud kialakulni. Fontos részlet az is, hogy ne közelről fújjuk, hanem kicsit távolabbról permetezzük.  

Ne feledjük a parfüm nem a kellemetlen testszag "eltakarását" szolgálja. Használjuk tehát tisztálkodás után, hiszen kevés kiábrándítóbb inger érheti környezetünket, mint a parfüm illatának keveredése az izzadságszaggal.

A parfümök használatának másik fontos szabálya a mértékletesség. Saját orrunk hamar megszokja az illatot, sőt később akár szinte észrevétlenné is válhat. Sokan esnek abba a hibába, hogy újabb és újabb adagokkal "turbózzák" fel az illatot, amitől olyan erős illatfelhő veszi körül használóját, hogy az hivalkodó, és visszataszító a környezete számára. Figyeljünk tehát a mennyiségre!

Kevesen tudják, hogy használat után nem szabad megdörzsölni, egymáshoz nyomkodni a befújt területet. Ilyenkor ugyanis "összetörjük" az illatmolekulákat, vagyis összekeveredik a fej-, a szív- és az alapillat. Emiatt a parfüm nem tudja kifejteni az eredeti hatást.

Olyan testfelületen használjuk a parfümöt, ahol vékony a bőr, és közel van a bőrfelszínhez vastagabb ér. Például nyaki verőérhez, csuklóra, térd- és könyökhajlathoz.

Szoláriumozáskor ne használjunk parfümöt! A parfümben található anyagok UV fény hatására hólyagos bőrreakciókat, pigmentfoltokat, és ekcémát okozhatnak!

 

 

Az Illatfelhő.hu által forgalmazott valamennyi termék kiszállítása INGYENES már 1darab termék vásárlása esetén is.